1992. május 20-án kinevezték Buenos Aires segédpüspökének és Auca címzetes püspökének; június 27-én szentelték püspökké. 1997. június 3-án Buenos Aires koadjutor érseke, 2008. február 28-án érseke lett. 2005. november 8-tól 2011. november 8-ig az Argentin Püspöki Konferencia elnöke volt.

II. János Pál pápa kreálta és nevezte ki bíborossá 2001. február 21-én; római címtemploma a S. Roberto Bellarmino lett. Bíborosként több posztot is betöltött a Szentszéken: tagja volt a Papi Kongregációnak, az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációnak, a Megszentelt Élet Intézményei és Apostoli Élet Társaságai Kongregációjának, a Pápai Latin-Amerika Bizottságnak és a Család Pápai Tanácsának.

 

2005-ben részt vett II. János Pál pápa temetésén, majd a sede vacante időszakában a bíborosok kollégiuma mellett régensként irányította a Szentszéket a konklávé megnyitásáig.

 

2013. március 13-án közép-európai idő szerint 19:06 órakor választották meg a 266. pápának a konklávé második napján, az ötödik választási fordulóban. Pápaként a Ferenc nevet vette fel, a vatikáni szóvivő elmondása szerint Assisi Szent Ferenc tiszteletére, mivel fontosnak tartja a szegények ügyét. Így I. János Pál pápa óta ő az első, aki eleddig nem használt pápai nevet választott. Amennyiben azonban I. János Pál pápa kettős nevét nem önálló pápanévnek tekintjük, hanem – szándéka szerint – mint két közvetlen elődje (XXIII. János pápa és VI. Pál pápa) nevének felvételét, akkor 913-ban Lando pápa volt Ferenc pápát megelőzően az utolsó, aki olyan néven uralkodott, amilyenen előtte még senki.


Megválasztásának hírét Buenos

Airesben meglepődve,

de örömmel fogadták.

Beiktatására a tervek szerint

március 19-én kerül sor.

"Testvéreim, jó estét!

Tudjátok, hogy a konklávé kötelessége, hogy püspököt adjon Rómának. Úgy tűnik, a bíboros testvéreim a világ másik végére mentek el érte, de itt vagyunk. Köszönöm a fogadtatást. A római egyházmegyei közösségnek megvan a püspöke: köszönöm!

Először is imádkozni szeretnék emeritus püspökünkért, XVI. Benedekért. Imádkozzunk érte együtt, hogy az Úr megáldja, és a Szűzanya oltalmazza. (...) Most pedig induljunk el ezen az úton: a püspök és a nép közös útján. A római egyház útja ez, azé a városé, amely a szeretetben minden egyházat vezet. A testvériség, a szeretet, a köztünk lévő bizalom útja ez. Imádkozzunk mindig egymásért, kölcsönösen. Imádkozzunk az egész világért, azért, hogy széles körű testvériség valósuljon meg."

 

Teológiai kérdésekben konzervatív (tehát az Evangéliumnak és Isten parancsainak megfelelő - a Szerk.) álláspontot képvisel: elutasítja például a terhességmegszakítást, a fogamzásgátlást, az azonos neműek házasságát, a halálbüntetést és az eutanáziát. Fellép a társadalmi igazságtalanságok ellen, kiáll a szegények és az elesettek mellett. Bíborosként gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, közvetetten kritizálva a kormányokat, amelyek nem szentelnek elég figyelmet a társadalom peremén élőkre. Közel áll a Comunione e Liberazione lelkiségi mozgalomhoz, a felszabadítási teológiától viszont távolságot tart.

Intelligenciája, szerénysége és lelkipásztori munkája miatt tisztelet övezi, az egyház körüli botrányokban érintetlen. Elemzők szerint alkalmas lehet a vatikáni bürokrácia megreformálására.

Egyszerű életmódot folytat. Érsekként sem tartott autót, ehelyett tömegközlekedéssel járt; ha Rómába kellett utaznia, turistaosztályon repült. Szerény lakásban lakott az érsekség épületében; elődje bíborosi öltözetét használta, de szívesebben járt egyszerű fekete öltözetben. Ez a szerénysége a pápává választása után is megmutatkozott.

Kedveli az operát és az irodalmat, érdekli a labdarúgás és jól úszik. A spanyolon kívül olaszul, latinul, franciául, németül és angolul beszél.

 

További érdekességek a konklávé körül

P. Federico Lombardi SJ a pápaválasztást követő napon is találkozott az újságírókkal és apró érdekességekről számolt be nekik, amelyek még a Sixtus-kápolnában történtek a konklávé lezárását követően. Hangsúlyozta, hogy azért beszélhet ezekről a részletekről, mert a konklávé és a titoktartási kötelezettség is azzal a mozzanattal zárul le, amikor a kétharmados többséget kapott jelölt elfogadja megválasztását. A szentszéki szóvivő tehát elmondta, hogy az új pápa – eltérve a hagyományoktól – a Sixtus-kápolna oltára előtt állva fogadta a bíborosokat, akik tisztelegtek előtte. Az előírások szerint az új pápa egy trónon ülve fogadja a bíborosok e gesztusát.

Egy másik érdekességként a szentszéki szóvivő utalt arra, hogy a pápa egy nagyon egyszerű fehér öltözetben jelent meg a Szent Péter bazilika központi loggiáján a híres bíborvörös vállgallér nélkül. A kereszt, amelyet viselt, megegyezett a korábban püspökként viselt nagyon egyszerű kereszttel.

Ferenc pápa első szavai és gesztusai kapcsán P. Lombardi megjegyezte, hogy meglepte Róma püspökének ez a lelkipásztori viselkedése, különösen is a római hívekhez való közvetlen viszonya. Az is újdonságot jelentett, hogy római helynökét kérte maga mellé ebben a pillanatban.

Egy másik sajátos mozzanatként a szentszéki szóvivő kiemelte azt, hogy a pápa saját magáért kért imákat a hívektől, mielőtt „Urbi et Orbi” áldását adta volna rájuk. Meghajolt, hogy ezzel kérje Isten áldását a hívek imáján keresztül. Ez egy nagyon jelentős gesztus volt – fogalmazott Lombardi atya.

A Ferenc név választása egyértelműen evangéliumi jellegű. Tehát nem I. Ferenc, hanem egyszerűen Ferenc, mert még nem volt előtte hasonló nevet viselő pápa.

Végül még egy utolsó apróságra hívta fel az újságírók figyelmét a szentszéki szóvivő. Az „Urbi et Orbi” áldást követően a Szent Márta Házba való visszatéréshez előkészítették az „SCV 1”, vagyis a Szentatya járművét. Ehelyett azonban a többi bíborossal együtt kisbusszal kívánt visszatérni vatikáni szálláshelyére, tehát úgy akart visszamenni, ahogy az Apostoli Palotába ment, a többiekkel.

Az ünnepi vacsora végén csak néhány köszönő szót mondott Ferenc pápa: „Isten bocsásson meg nektek azért, amit tettetek!”

A moszkvai Echo rádió munkatársa arról kérdezte a szóvivőt, hogy az új pápával, aki bíborosként Argentínában a keleti szertartású katolikusok főpásztora is volt, lesz-e változás az ortodox és a katolikus egyház kapcsolataiban.

Válaszában a szóvivő azt mondta, hogy az előző pápák is nagy gondot fordítottak az ökumenikus kapcsolatok ápolására, főként az ortodox egyház iránt. Biztosak lehetünk abban, hogy Ferenc pápa is a legnagyobb elkötelezettséggel folytatja ezt a szolgálatot. Természetesen évek óta mindenki azt reméli, hogy nagyobb fejlődés lesz ezen a téren. Ám azzal is számolnunk kell, hogy a keresztények egysége Isten ajándéka és mindannyiunk közös ügye, mindenki imájára van szükség.

Egy brazil újságíró, Riccardo azt kérdezte, hogy Ferenc pápa informális magatartása gondot okoz-e majd a vatikáni biztonsági őrök számára?

P. Lombardi szavai szerint a biztonsági őrök tisztában vannak azzal, hogy tisztelniük kell minden pápa személyes stílusát. Emlékeztetett arra, hogy II. János Pál nem egyszer kilépett az őrök sorából, hogy közvetlen kapcsolatot tudjon teremteni a hívekkel. A biztonságáért felelős személyek alkalmazkodtak ehhez az új stílushoz és ez történik majd az új pápa esetében is. Természetesen máris láthattuk – mondta P. Lombardi -, hogy az új pápa a délelőtt folyamán másként vette igénybe a gépkocsit, amint ez eddig szokásban volt. (Lehet, hogy P. Lombardi itt arra utalt, hogy bíborosként a pápa Buenos Aires-ben tömegközlekedési eszközöket használt.)

A Le Figaro francia lap munkatársa, Jean-Marie Guénois ezt a kissé provokáló megjegyzést tette: ez esetben nemcsak a stílus változott meg, hanem egyfajta törés van két pápaság között. Az új Szentatya jobban hasonlít II. János Pál pápához, mint XVI. Benedekhez.

„Én várnék még néhány napot arra, hogy egy kicsit komolyabban és mélységében tekintsük a kérdést” – hangzott a válasz. „Én személy szerint kíváncsi vagyok az első szentbeszédekre, különösen például arra, hogy mit mond pápasága ünnepi nyitószentmiséjén. Akkor már jobban megértjük pl. beszéd módját, hogyan fejezi ki magát. Ám ezek még mindig felületi kérdések. A Szentatya lelkipásztori gyakorlatának fő szempontja ugyanis az, ami a lelkiséget illeti, illetve a spiritualitás és a tanítás szintézise. Amit eddig mindannyian észrevettünk az az, hogy az új pápa lelkipásztori beállítottságú, míg XVI. Benedek inkább a tudomány, a teológia világát képviselte. De ahhoz, hogy egy kicsit komolyabban mérlegeljük a dolgokat még sok türelemre lesz szükség.”

Végül egy kérdésre válaszolva P. Lombardi a pápa egészségi állapotáról mondott néhány szót. Igaz, hogy fiatal korában műtétre volt szüksége és kivették egyik tüdeje egy részét. Ám, azok, akik 30-40 éve ismerik Ferenc pápát, azt mondják, hogy Istennek hála mindig remek egészségnek örvendett.


scroll back to top